takarekoskodj

Magyarországon gyors ütemben esnek a kamatok, igaz ez a jegybanki alapkamatra, de igaz az állampapírokra, vagy a bankbetétekre is. Ma már jó, ha évi 5 százalékos kamatot el tudunk érni. Teljesen indokolt, hogy a lakossági befektetők is körülnéznek, hogy mivel tudnának érdemi megtérülést elérni.

A számok azt mutatják, hogy elsősorban a befektetési alapok jegyei iránt nőtt meg a kereslet. Miközben 7 százalékról, 4,5 százalékra apadt a jegybanki alapkamat, addig a befektetési jegyekben tartott tőke 3200 milliárd forintról, 4000 milliárd forintra nőtt.

A váltás logikus, csakhogy ilyenkor végképp nem mindegy, hogy milyen befektetési jegyet vásárlunk. Sajnos, az a hazai tapasztalat, hogy a magyarok, de a külföldiek is előszeretettel esnek a visszatekintő hozamok csapdájába.

Arról van szó, hogy amikor a befektetők befektetési jegyet választanak, akkor szívesen nézik meg, hogy miképpen teljesített az adott befektetési alap a múltban. Csakhogy a múlt nem sokat jelent a jövőre nézve.

Most is ez történik Magyarországon. Az eddig a kötvénypiacon, vagy a bankbetétjeiken jól kereső lakossági befektetők nem mernek azonnal nagyot ugrani, váltanak ugyan kötvényből és betétből, befektetési jegyekbe, de azok közül nem a kockázatos részvényalapokat, hanem a kötvényalapokat és a pénzpiaci alapokat keresik.

Ez azért nem igazi váltás, mert ezek az alapok ugyanazokon a piacokon fektetnek be, ahonnan a lakossági befektetők éppen eljöttek. Ha a magánember nem tud már sokat keresni a kötvényekkel és a rövid távú banki termékekkel, akkor az alap sem fog, ebből nem lesz szuper-befektetés.

Sajnos a számok azt mutatják, hogy a magyar lakosság mégis éppen oda tette át a pénzét, ahol nem fog sokat keresni, vagyis az említett kötvényalapokat és pénzpiaci alapokat vette. Igaz, nem mindenki, hiszen viszonylag sok pénz ment úgynevezett abszolút hozamú, illetve tőkevédett konstrukciókba.

Az abszolút hozamú megközelítésben azért lehet több ráció, mert az ilyen alapok mindenbe fektethetnek, így részvénypiaci eszközökbe is. A tőkevédett alapok pedig kiválóak arra, hogy a segítségükkel megismerkedjünk ezzel a világgal, hiszen ők is fektetnek részvénybe is, de ezt biztonságosan teszik meg, vagyis a jegyek megvásárlói nominálisan nem veszíthetnek pénzt, legrosszabb esetben hozamuk sem keletkezik.

Ha mélyebben belemennénk a matekba, kiderülne, hogy azért ennek van ára, de egy nagyon egyszerű példán mutassuk be előbb inkább az előnyöket! Tegyük fel, hogy a részvénypiac 25 százalékos esésére, de 25 százalékos emelkedésére is van esély. ha közvetlenül részvényekbe, vagy részvényalapba fektetünk, akkor 100 forintunkból vagy lesz 75, vagy lesz 125. Ha viszont tőkevédett alapba fektetünk, akkor vagy lesz 125 forintunk, vagy marad a 100.

A matek persze sántít, hiszen a pénzügyi cégek megfizettetik ennek a biztonságnak az árát, vagyis valójában nem kapjuk meg a piac 25 százalékos növekedésének a teljes részét, de az fontos, hogy 100 alá nem mehetünk.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy az évi öt százalék alá eső betéti kamatszint miatt már érdemben beindult a lakossági megtakarítások átrendeződése. Az is szembetűnő, hogy a közvetlen részvénybefektetések ésaz aranybefektetések most kevésbé mennek, A Budapesti Értéktőzsdén legalábbis még nem érezhető a forgalom-növekedés.