takarekoskodj

Folyamatosan csökkennek a hazai betéti kamatok. Ám, mivel a jegybanki alapkamat, sőt az infláció is esik, az 5-6 százalékos lakossági csúcskamatok még mindig vonzóak, jelentős reálhozamot is tartalmaznak.

A 2013-ban várható éves infláció csak 3 százalék körüli Magyarországon, a lakossági bankok viszont még akkor is 5-6 százalékos kamatokat kínálnak, ha semmilyen pluszfeltételt nem teljesítünk. Ha pedig új pénzt viszünk a bankhoz, illetve bizonyos bankhasználati feltételeket is teljesítünk, akár 6-7 százalékos betéti kamatokat is találhatunk.

Ma van a Föld Napja. És egyben blogunk indulásának 30. írása. A nemzetközi nap és a szerény jubileum kellő okot adott számomra ahhoz, hogy egy kicsit összefoglalva mindazt, amiről március eleje óta próbálok értekezni, mármint az észszerű gazdálkodás, az okos spórólás és a környezettudatos gondolkodás, sorba vegyem a legegyszerűbb takarékossági trükköket. Íme:

Idén 5,6 százalékos, jövőre 6,2 százalékos növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Afrikában, miközben a fejlettebb régiókban ugyanebben az időszakban 1-2, legfeljebb 3 százalékos prognózisokat olvasni. Nem kellene ezt valahogy megjátszani a tőzsdén? Miért is ne? Először is szögezzük le: ez egyáltalán nem lehetetlen Magyarországról sem, itthon is elérhetők afrikai befektetési alapok, de a széles globális kínálatban aztán tényleg rengeteg termék található.

Pár hete vizet prédikáltam, azaz annak takarékos használatára hívtam fel a figyelmet, ma egy rázós téma, a villany és az azzal való spórolás lesz a téma. Sejtem, hogy nem csak én vagyok azzal úgy, hogy legyintve a következőket mondom: "ugyan már mit fogyaszthat az éjszakára töltőn hagyott mobil", vagy bár zavar a televízió készenléti piros fénye elalvás előtt, de "tudod ki fog most felkelni és lekapcsolni!" Pedig ezek a ketyerék álmukban is energiát fogyasztanak, igaz, nem sokat, de éves szinten a sok kicsi, bizony, sokra megy! Bekapcsolódsz?

Az Európai Unió aggódik a magyar költségvetési egyensúlyért és általában a magyar államnál nagyobb magyar hiányt és gyengébb GDP-növekedést jósol. Klasszikus makrogazdasági sztori, ez pedig egyáltalán nem témája a blogunknak. Tegyünk azonban most egy kivételt, rögtön meg is magyarázzuk, hogy miért!