takarekoskodj

Bár már hetek óta izzadva próbáljuk túlélni a korán jött nyári hőséget, a hétvégi középiskolai ballagások a forróságban is lehűtenek minket: a vakáció még nagyon messze van. Ugyanakkor a pünkösdi hétvége lehetőséget ad nekünk arra, hogy azért kicsit eljátsszunk a gondolattal, utazni jó. Sőt, akinek lehetősége van arra, hogy ténylegesen is útra keljen, az élőben gyakorolhatja azokat az utazási megoldásokat, amelyek a nyári szünidőben is sok ezer forint megtakarítását jelenthetik.

Nem, nem az elsüllyedt kalózhajók mesés kincseiért szervezünk mélytengeri búvárakciót, nem is a pénzmosásról szól ez a poszt, bármennyire is ilyeneket sugall a cím. Magáról az ivóvízről lesz szó, ami ilyenkor, amikor megjön a kánikula, mindenki számára megfogható.

Vagyis mindenki jobban érzi a saját bőrén, hogy milyen rossz is lenne víz nélkül, ne finomkodjunk, nem rossz lenne, hanem végzetes. Mielőtt azonban minden kedves befektető szomjan pusztulna, nyilván azok válnának milliárdossá, akiknek még a legtovább lenne hozzáférése a nagy kincshez, a kék aranyhoz!

A gazdaság-politikusok, az exportra termelő vállalkozások olykor szeretik a gyenge forint előnyeit ecsetelni. Hiszen így a befektetők számára vonzóbb lesz a magyar munkaerő, a magyar áru, javul a versenyképességünk. Igaz, igaz, igaz, de összességében mégis a gyenge forint nem jó Magyarországnak.

Ha a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésre ül össze, akkor újabban borítékolható a végeredmény: 25 bázisponttal csökkentik a jegybanki alapkamatot. Így történt ez ezen a héten, április 23-án, kedden is, jött a szokásos vágás, így immár csak 4,75 százalék a magyar jegybanki alapkamat.

Örülünk Vincent? Igen, örülünk, van minek örülni. A csökkenő alapkamat ugyanis segíti Magyarország államadósságának finanszírozását, de enyhíti sok-sok magánember és vállalkozás különböző terheit is. A kérdés leginkább az, ha ennyire simán lehet hónapról, hónapra csökkenteni az alapkamatot, akkor miért nem kezdte el már jóval korábban a jegybank a csökkentéseket?

Mai írásom szokatlan, kicsit bulváros témát érint, de hitem szerint van köze a takarékossághoz. A tanulsága az, hogy az észszerű gazdálkodás, a pénz józan beosztása nemcsak a mindennapokat, a jelen helyzetet képes stabilizálni, hanem középtávon is kiszámíthatóságot, biztonságot jelenthet. De miről, pontosabban kiről van szó?...