takarekoskodj

Remélem, hogy blogíró-társam az elmúlt 10 napban már sok olvasónknak, így Önnek is tudott olyan hasznos és gyakorlatias befektetési tanácsokkal szolgálni, amelyek segítségével Ön úton van az egész életen át tartó vagyonosodásés kényelmes jómód felé. Ha ez így van, akkor Ön az én ideális olvasóm, mert fesztelenül hátra dőlve olvashat arról, hogy miért érdemes takarékoskodni. Ugyanis azt már megtanultuk, hogy a spórolás nem egyenlő a szegénységgel, és példákat is írtam korábban arról, hogy bizonyos nemzetek, közösségek épp az észszerű takarékoskodásnak köszönhetik gazdagságukat.

De hogy azoknak a kedvét se vegyem el, akik az elmúlt napokban nem tőzsdéztek sikeresen, nem örököltek vagyont vagy nem nyerték meg a lottó-főnyereményt, összefoglalom, hogy mit is tudunk a bölcs takarékosság természetéről és mi az, amit mindannyian tanulhatunk még róla:

Elsősorban oroszok és britek, de sok ukrán és magyar is nagyot nézett, amikor kiderült: Ciprus a kisebb, százezer euró alatti bankbetétekre 6,75, a nagyobbakra 9,9 százalékos adót szeretne kivetni.

A mai szavazás előtt persze még kétséges, hogy ez a javaslat átmegy-e, de az biztos, hogy egy kétségbeejtő helyzetben levő állam, végképp reménytelen helyzetbe lavírozta magát. Hiszen ha nem folyik be az azonnali pluszbevétel, jön az államcsőd, ha pedig esetleg sikerül beszedni az ötmilliárd eurónyi betétsarcot, jön a végzetes bizalomvesztés és vagyonkimenekítés. Sőt, most már, ha esetleg le is szavazzák a képviselők a javaslatot, valószínűleg a helyzet már nem menthető, a bizalomvesztés már megtörtént, aki csak tudja, szalad a pénzével.

Bár, gondolom, szakíró kollégám már minden olvasót gazdaggá tett a néhány napja indult közös blogunk páros napjain közzétett befektetési tanácsaival, de a közbülső napokon általam írt páratlan háztartási információkat mégse hagyják figyelmen kívül. Annál is inkább, mert amint azt legutóbbi írásomban igyekeztem hangsúlyozni: a takarékoskodás nem a szegények kultúrája, a spórolás nem nélkülözést, hanem észszerű gazdálkodást jelent, amit a módosabb olvasók is haszonnal gyakorolhatnak, sőt, olykor éppen a gazdagodás kulcsa lehet a pénz okos beosztása. Minderre ékes bizonyíték - a legutóbbi anyagban hozott külföldi példák után -, hogy a magyar nyelv is milyen gazdag azokban a szólásokban, közmondásokban, amelyek a pénzhez való viszonyunkat, az okos vagy éppen oktalan gazdálkodás következményeit fogalmazzák meg. Ma ezeket a nyelvi értékeinket gyűjtöttem egy csokorba, s figyelmük még kamatozik is: a hazai bölcsességeket néhány szellemes és tanulságos határainkon túli idézettel is gazdagítom…

"A múlt hosszúra nyúlt, de szerencsére vége" - szólt a legendás Neurotic együttes egyik legismertebb száma. Pajor Tamás aligha a megtakarításokra gondolt, amikor ezt írta, de ez a mondat a tőkepiacon is fontos igazság.

A befektetési döntések egyik legjellemzőbb hibája, hogy a múltbeli hozamok alapján választunk terméket. Valójában az a fontos, hogy az adott részvény, kötvény, bankbetét, ingatlan, vagy bármilyen egyéb eszköz a jövőben mit fog hozni, de mivel ezt sok esetben nem ismerjük, azon tudunk elmerengeni, amiről van információnk, vagyis a múlton.

Pénzügyi megtakarításaink legnagyobb részét bankbetétben tartjuk, ez az állomány Magyarországon ma már meghaladja a 7700 milliárd forintot. A bankbetét csak a pénzügyi megtakarításaink között éllovas, mert a háztartások legfontosabb vagyoneleme valójában a saját tulajdonú ingatlan.

A bankbetétben bízunk, szerencsére jogosan, hálistennek a termék összességében biztonságos és többé-kevésbé átlátható is. A tájékozódást kiváló internetes kalkulátorok, összehasonlító táblázatok is segítik.